Mai meeting 2
Tíz órára, az Arusha hotelbe beszéltük meg a találkozót az utazásszervező szövetség nyolc bizottságának vezetőjével, hogy elmondjuk nekik javaslatainkat, és bemutassuk az új honlapot, amelynek segítségével a külföldi utazási irodák és egyéni utazók megkereshetik helyi partnerüket. Mivel már van némi gyakorlatom az afrikai megbeszélésekkel kapcsolatban, nagyjából tíz százalék esélyt adok a találkozóra. Nagyon meglepődöm, amikor tíz előtt húsz perccel megjelenik a szövetség vezetője, és elmegyünk vele a szállodába. Még jobban meglepődöm, amikor tíz órakor neki is fogunk a megbeszéléshez. A legjobban azon lepődöm meg, hogy mindenki eljött.
Japán kolléganőm kezd a honlappal – nagy a figyelem és az érdeklődés, hiszen kézzel fogható, használható eszközt mutatunk be. Utána térünk a kommunikációra.
Ez az ország ez egyedülálló természeti és kulturális kincsekkel rendelkezik. A turizmus a legfontosabb iparág a mezőgazdaság után. A GDP 17 százalékát adja. Ott ülnek velünk szemben azoknak a képviselői, akik ezt megtermelik. Nagyon tisztelem őket.
Ebben az országban egyetlen turizmussal foglalkozó állami szerv sem ad folyamatosan információt a világnak arról, hogy milyen turisztikai attrakciók várják az utazókat. Nem adnak ki sajtóközleményeket újonnan megnyitott létesítményekről. Nem informálnak vásárokról, fesztiválokról. Nem közölnek turisztikai statisztikákat. Nem gyűjtik és rendszerezik turisztikai, üzleti újságírók, útikönyv szerkesztők, kereskedelmi attasék, nagy, vagy afrika-specifikus utazási irodák, légitársaságok, utazási szövetségek, Tanzániáról blogolók, Afrika-rajongók, társadalmi egyesületek elérhetőségeit. Az állam szép bevételt és adókat húz az iparágból, de tisztviselői nem törik össze magukat, hogy a vállalkozókat segítsék. Mintha valahol már láttam volna hasonlót. Vagy csak álmodtam? Előtör belőlem a plebejus düh. Maguk az ország legerősebb iparága. Követeljék ki, hogy legyen felelőse az ország-kommunikációnak. Fogjanak össze a szállásadókkal, nemzeti parkokkal, légitársaságokkal, és folyamatosan lássák el információval ezt a felelőst, aki megszűri, megszerkeszti és továbbítja a mondanivalót. Kérjék meg nagykövetségeiket, hogy gyűjtsék össze azok elérhetőségeit, akiket érdekel Tanzánia idegenforgalma (két napos munka egy-egy országban). Küldjenek ki negyedéves statisztikákat. A főbb új létesítményekről, vagy különlegességekről se hallgassanak. Tanzánia nagyszabású utazási kiállításáról, a Karibu fair-ről gyártsanak több hírt. Januárban arról, hogy tessék beírni a naptárba. A vásár megnyitásakor arról, hogy megnyílt. Ha bezárt, akkor az eredményekről, látogatók számáról. Rendszeresen küldjenek utazási tájékoztatót és biztonsági információt az itt állomásozó nagyköveteknek, konzuloknak. Hirdessenek fotópályázatot turistáknak. Szlovén, cseh, svéd, svájci, osztrák példákat mutatok. Ez nem kvantumelmélet. Ezek végtelenül egyszerű, paraszti logikán alapuló dolgok. Ha a kormányzatot nem sikerül meggyőzni, hogy minderre szükség van, próbáljanak meg a maguk erejével és kapcsolatrendszerével keresztül haladást elérni.
Amerikai kolléganőm szervezetfejlesztési javaslatokkal folytatja. Ebben az USA-ban nagy tapasztalatokkal bírnak. Végül izraeli kollégám zár üzletfejlesztési ötletekkel. Vevők rá.
Köszönjük, hogy felnyitották a szemünket, mondja a chairman. Nagyon elégedettek. Mi is. Adtunk valamit. Úgy érezzük, csak ezért az egy mondatért is megérte ide jönni.
