Arra gondoltam leírok néhány dolgot arról is, hogy szerintem mire érdemes figyelni annak, aki utazást tervez ide.

Biztonság.

Az óvatosság az első és legfontosabb. Bármilyen tevékenységet is tervez valaki, végig kell gondolnia, hogyan tudja azt biztonságosan végrehajtani. A kezdetekben furcsa, aztán készséggé válik. Az ebből fakadó izoláltságot azonban inkább csak tűrni lehet, semmint megszokni. Közlekedés csak csoportosan, sötétedés után pedig csak taxival. A csak taxival azt jelenti, hogy az utca sarkán lévő kifőzdétől a háromszáz méterre lévő szállásig is taxit kell hívni, ha nem többedmagával megy valaki. Valószínűleg semmi szörnyűség sem történne, ha az ember nem így tenne. Rossz esetben leginkább pénzt kérnének tőle, s a kérést egy negyven centis, kétpengéjű késsel nyomatékosítanák. Ilyenkor azonnal oda kell adni a pénzt. A szállók és vendéglátóhelyek biztonságosnak tekinthetők, és a fehérek ezek között, ponttól-pontig mozognak. Taxist csak ajánlás alapján hívjunk, ebben a szálláshelyünk segítségünkre lesz. Az utazások és szálláskeresések során mindig el kell kapni egy kezdő pontot, egy olyan személyt akiben megbízunk, vagy megbízunk valakiben, aki  őt ajánlja. Ez itt amúgy is az élet és az üzlet alapja. Ha már van egy megbízható partner, rajta keresztül eljutunk a többi megbízható partnerhez: megbízható szafari vezetőhöz, megbízható szállóhoz, és így tovább. Középiskolásnál fiatalabb gyerekkel szerintem nem ajánlatos elindulni, és vagy baráti társasággal, vagy ismerős házaspárral érdemes jönni, hogy a számosság önmagában is elegendő legyen a kellemetlenséget okozók elriasztásához. Fel kell készülni a folyamatos összezártságra, ezért csak kipróbált társakkal szabad elindulni.

Az utcán
Az utcai árusokat határozott udvariassággal szereljük le. Köszönöm, de nem vásárolok. Vagy még két hétig leszek itt, és az utolsó nap fogok vásárolni (mindig egy héttel többet mondjunk). Az odacsapódó túra- és szafariajánlókat is barátságosan, de nagyon határozottan kell elhárítani. Köszönöm, de nem tervezek szafarit. Ezt annyiszor kell nagyon kedvesen elismételni, amíg az illető odébb nem áll.

Egészség
Csak a legjobb helyre menjünk, ha orvosi segítségre van szükségünk, és lehetőleg előre, de az első napokban mindenképpen tájékozódjunk arról, hogy melyik is ez. Arushában például az AICC, a nemzetközi konferenciaközpont „melléküzemágban” üzemeltet egy kórházat, amelyet a külföldiek is látogatnak. Az ellátásért fizetni kell, természetesen. Az árak nem vészesek. Egy malária teszt az orvosi tiszteletdíjjal együtt 6.000 Shilling. Harminc percen belül elkészül, és a személyzet igen készséges. Az itteni tapasztalatok alapján nem tartom megalapozottnak, hogy nincs higiénia, és AIDS-es tűvel szurkálják az embereket. Ebben persze akkor lehetünk igazán biztosak, ha figyelünk, kérünk és kérdezünk, és meggyőződünk róla például, hogy a steril eszközöket az orrunk előtt veszik ki a csomagolásból. Az óvatosság megint kulcskérdés. Igyekezzünk elkerülni az olyan szituációkat, amelyekben megsérülhetünk, vigyázzunk a gödrökkel és fedél nélküli csatornanyílásokkal, ha gyorshajtó sofőr mellé kerülnénk, inkább szálljunk ki, és azzal se kockáztassunk, hogy extrém sportokat próbálunk ki, vagy nyaktörő helyekre látogatunk.

Étel
Kézfertőtlenítő és Bolus Adstringens legyen nálunk. A gyógyszertáros, vagy a nemzetközi oltóközpont szakszerűen eligazít, hogy mi az a pár dolog, amit vigyünk. Csapvizet soha ne igyunk. Fogmosásra sem szabad használni. Evés előtt mossunk kezet, és fertőtlenítsünk a baktériumölő géllel. Általában elmondható, hogy sült és főtt ételeket gond nélkül ehetünk. A helyi ételek és kifőzdék kipróbálását vétek lenne kihagyni, de aki nem így gondolja, járhat az angol pubok-ba, vagy a négy- ötcsillagos szállók éttermeibe. Az első két héten zöldségeken kívül gyakorlatilag mindent megettem, a harmadik héttől megettem a zöldségeket is, a negyedik héten pedig az utcai árustól vett hámozott ananászt, cukornádat, és ha csak tehettem, a helyi vendéglátókat részesítettem előnyben, de nyilván mindenki másképp reagál az afrikai baktériumokra. Nyolc fős csoportunkban egyetlen komolyabb, 4-5 napig tartó gyomorzűr  volt.

Vásárlás
Az élelmiszerek fix áron kaphatóak a kis boltokban, illetve a szupermarketekben, ezekkel nem lesz gond. Piacokon, utcai vásárlásnál az alku kötelező. Az eladók nem is igazán érzik jól magukat, ha a vásárlást nem előzi meg alkudozás. Ha valami megtetszik, az első napokban semmiképpen se vegyük meg, várjunk, amíg tisztába jövünk a helyi árakkal.

re. komment:

Mobiltelefon

A lefedettség jó, hálózatfüggetlen telefont kell hozni othonról, és 1000 Shillingért venni egy helyi SIM kártyát. Az ICT-re a következő bejegyzésben kitérek:)

Alkohol

Van minden, a helyi sör jó, megfizethető, a bor és más ital importált és drága, de ezzel azért nem lesz probléma, mert a malária gyógyszerre nem szabad inni.